beleolvad

különlegesnek érezni magam -
ebben a külön a lényeg.
bár ez a legtöbbször magányt jelent
üresre hordott, ázott és átizzadt pólót,
félretaposott cipőket.

az eső egyfolytában esett
de külön kerültem tőle:
nem voltam sem az egeké
sem a világvégi, esett földeké.

a magamé sem.

különlegesnek éreztem magam:
leszakadtak rólam a birtokviszonyok.
bár a ritka hegyi levegő
eufóriája a fulladásra emlékeztetett -
úgy tűnik, a halálom
az eljöveteléig
csináljak bármit, az enyém.

az ilyesmi mindig egy hosszú,
kifújt lélegzetig tart -
amíg észre nem veszed.
mert kinyitja a város
elázott, de olvasható kötetét:
visszazuhansz a beleolvadásba.

ami szűretlen fényben árnyék
az esőpászmában a száraz
folt alattad.
beleolvad
amint továbbállsz.

kerekek csusszannak keresztben az öröklétnek lefektetett síneken.