2015. február 14., szombat

Teljesség-átiratok (11.)




Hieronymus Bosch Szent Antala - ott fenn...
Lénard Sándornak


Természetes igények
A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket szinte ketrecbe kényszerítik.
A felnőttkor természetes igénye: élet. S a mai felnőtt, vagy alig-él, vagy maga és mások rovására, rejtek-utakon él.
Az öregkor természetes igénye: nyugalom. S a mai öreg, minthogy korábbi igényei ki nem elégülhettek, még a sír szélén is szabadságot és életet akar.
(Weöres Sándor - A teljesség felé)




termesztett csömör
vagyunk. konzum-oltott
elégületlenek

*

gerjesztett igény -
ifjú, felnőtt, öreg kor
elfojtásában

*

a gyermek felszáll
a felnőtt repül, a vén
zuhan. még így is.








a gyermek öklével tágította az
udvari szoba falát
Brazíliáig szakadt mire kinyílt
felette az irgalmas ég.
Már nem is kényszerítenek
magad kényszeríted magad.
Az élet a tárgyaké - javadra
válnak szerezhető javak.
Az anyagba lecsurgatott lélek
lét alá is tovább csurog.
Formált mű-agyagba ver
nemlétezésbe formátumot.
Sőt. felhőbe tolakszik, így
független és szabad,
formája füstté dermedő
sokhurkos gondolat -
Ezért szenvedtem és dolgoztam. Érted.
Adtam magamból enned. Élni ennyi.
Másoknak adni kéretlenül, ingyen.
A másikat befogadni kéretlenül, ingyen -
ne kérdezd, mi mennyi.
Erre alig jut. Fáradtan és falsul
virtuális a megfordulás is.
Magasan ott fenn, a levegőben
egy szent csuháján babrál el a szél -
virtuális harangkondulás, hisz
magasan ott fenn a levegőben
az égő démon tűzvésze beszél:
velünk szál felettünk a repülő, fenn...
Erre alig jut. Fáradtan és falsul
repülésed közben is elalszol -
Kicsit szégyenkezve és nem
idevaló módokon
voltam gyerek és
nem voltam szabad -
lettem felnőtté csurgatom
anyagba hónaljízű vágyamat
előre rettegve öregen
majd
kimnek milyen formáját lesem.
Alig ismerek olyan öreget, akinek
letisztult az élete.
Zavarosak maradunk iszappal teli zagy.
A "tehettem volna" meg-nem-tétele
körülöttünk adatfelhőbe fagy.
"Mi lesz velem kisfiam mi lesz velem."
kérdezte tőlem 90 évesen
a Dédi.
Hónapok óta fekve a felfekvéseken
is csak élni akart volna.
Még egy kicsit élni.
Egy gyermek öklével tágította
az udvari szoba falát
Brazíliáig szakadt, mire kinyílt
felette az irgalmas ég.

egy gyermek egy felnőtt, egy öreg
élje át, hogy mindez érje meg -
repültében is bízza egy
kísértő isten ítéletét.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése