manóföldön a labirintus
az élet része és egy
játéké, amit így hívnak:
ki hova ér haza.
kiterjedés szerint pont ott van, ahol -
nem rejtőzik mert nyilvánvalóan
vak vagy rá.
kétféle fény lakja, nemcsak ősszel
a sárkány tiszteletére rendezett
ünnepélyen -
mindkét fényforrás természetes:
a nap és a láva.
manóföldön jobban látszik az út fel
ahol más irányt él az anyag.
az ezer ösvény játékos felfelé folyása
látszik a tervezett csomópontok
szabványa helyett -
hiszen manóföldön senki nem siet
egyszer - így vagy úgy -
úgyis felér.
a manóföldi egyensúly
az ottmaradás a vanban opció -
amíg rá nem unnak a manók
ott maradnak a vanban.
nem őket figyelmeztetik a
tollukat hullató madarak
de a léptéket jól mutatja a toll
hogy mekkorák a ráérős
manóléptek.
a manónyár is labirintus
hattyúhajókon megejtett nyaralás
a víz idegen közegén.
a manó szabályozza a kalandot
nem az adrenalin hajtja
hanem a csodálkozás -
hiszem minden kanyar után
másképp állnak a fűszálak.
ha mégis félrehúzod a drapériát
két világ találkozásának ligetében
rálátsz a béketárgyalásra
ahova örökre meghívták a tündéreket.
a háború tart bár
időtlen idők óta a béketárgyalás
állapotában.
egymás kedvéért mérik a telő időt
pont ezért láthatsz rá mégis
sietséged ellenére
mért idő loholó rabja.
ha egyszer félrehúzod
bumfordi valódnak nyithatnak egy
privát bejáratot.
de jól gondold meg.
manóföldön mások a szabályok
és a te bőröd nem bírja
egy percig sem a lávát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése