2014. november 7., péntek

létem pénteke

                      alkalmi vers a szofisztika állásáról

kép innen


messze még a létem pénteke
így remélem -
a reggelnek amolyan szerdai érzete
van, persze csalóka...
téged a szemérem
hallgattat el, nem mondatja erre
hogy a szádban a csókom íze már
úgy ragad, mint szombati nyalóka?
én vén szamár...

jó ez, hogy messze még a péntek...
ma persze az van.
koincidencia az őszi tavaszban
amit a lelkem delirál
és elizél -
merthogy te még jóformán keddi lány
vagy - jó, legyen: szerda hajnali -
rácsodálkozásig mégis inkább az én
virtuális derekam képes
hajlani

csodálkozom. talán ezért
érzem messze Pénteket -
nem létszükséglet: szigeten rekedt
Robinsonomnak már van Tímeája
vele telik...
meg a gyakrabban-kéne-látni-sok baráttal
elég zsúfolt magányos sziget ez:
létem beengedik
s besomfordál - akár a kéretlen madárdal
jó pár szigetcsoport dallamába árnyal
ha eltűrik - vasárnap reggelig

messze még a péntek, így remélem -
őszöm nyilvánvaló csütörtökén
ami pont péntekre esik
ez így poén.
nektek is ilyen ébredéseket
ilyen köszöntött zajos szigeteket
egyszóval ilyen pénteket
kívánok én.





2 megjegyzés:

  1. hehehe. őszöm nyilvánvaló csütörtökén, ami pont péntekre esik. Isten éltessen!

    VálaszTörlés