2014. október 17., péntek

Hátaztán (3.)



megadott szavak: tarló, bokor, triumfál, einstandol, béna kacsa, Ózd, Nobel-díjas, vaslady, Eörsi István, céllövölde




Vidámpark, Dunaújváros

Már nyoma sincs. Vigalmi negyeded kisgyerekkori nevető
kis repüléseivel a helyet is einstandolta az idő.
Nemcsak a béna kacsa, törpe óriáskerék nincs meg - belestél
a városba róla pedig nem volt magasabb egy négyemeletesnél.
Nincs meg a búcsúkon edzett sikerek nyomán bevett légvár, a céllövölde
a bádogűrhajók körhintája, ahol repültél glóbuszod körül körbe körbe
a bokor rejteke, ahol Ági mutatta meg a punciját
a fütyidért cserébe - nincs meg ez az eleinstandolt kisvilág...
a vaslady-szigorúságú jegyszedőnő, összeszorított vékony szájába rejtett sok titokkal
kopár tarló a bódéja helyén ahol elbíbelődött a szalagokkal
kék, szalagszerű sorsjegyeket árult a jegy helyett
amikor végre a városnak az a Nobel-díjas ötlete támadt: hogy bárki bemehet.
Kisebb volt a park, mint a mintaadó ózdi, kisebbet is bukott
de elbukott mikor bezártak (hol félig, hol egészen)  a hatalmas gyárkapuk.
S az ifipark... hol tovább bokrosodott később az Ági-mese,
amikor oda is nyúlhatott a kéz, ahova másnak a szeme se -
egy koncerten, tarisznyádban Ginsberg (fordította Eörsi István)
mentő ötletnek hoztad, de nem olvasás esett jól aznap este azon a tarisznyán...
Elmúlt idő. Elmúlt a kerítés is. Nem állhatsz meg mellette. Az elmúlás pontosan kimunkál.
Ahogy múlásoddal a munkát végképp bevégzi - az idő a hely emlékén is triumfál.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése