Teljesség-átiratok (30.)

Vincent Van Gogh: Tájkép a hóban

Élő és létező

Tiprás és eltiportatás, falás és fölfalatás: ez az élet. Ruhaként viselni tiprást és eltiportatást, falást és fölfalatást: ez a lét.

Aki szeszélyét követi, az életbe burkolózik. Aki szükségletét követi, a létbe burkolózik.

Aki viharosan szeret, gyűlöl, sóvárog, undorodik: ez az élő. Aki nyugodtan viseli az összefüggőt: ez a létező.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

élő vagy létező -

egyedül lép a téllel.

így téved. el.

tiport szár, hólepte sarjú

lábnyomod -

a hó alatt mind alszik

vagy halott.

      a hó alatt üreg-mély 

      csendbe szűrve

      mint halott - nem

      álmodik az ürge.

tiport lét, szükséglet, burkolt

élvezet -

levet magáról mint ruhát és

élvezed.

      kialszik gát és gátlás

      éltes eszme

      éhséged feszül a tájra

      rámeresztve.

***

Pieter Bruegel: Hazatérő vadászok

élő vagy létező

felkészült vagy nem készült -

végre pihen.

minden lelassul. ami bent, bent. pihenés

szórakozás, ünnepek, foganás, születés, 

vadászat - játék az is a befagyott lét felett. 

ami kint az kint, ami bent az bent, ami nincs

az vagy foszt élettől, léttől, vagy nem.

attól függ meddig tart ez a tél.

minden lelassul. ráérős csendben. letakart

nyár melegét őrzik a kazlak, az asztag a

kamra. befagyott élet. van idő. nincs munka.

lassul a járó nap. nem lassulsz vele?

elfogysz. elfogy a léted. sóvárog s vele

elfogy. mindegy meddig tart ez a tél.