Fagyos erdő

Kayama Matazo: Frozen forest

tusrajzok:

mély gyász éjcsendje
törik - halotti torra
gyűlnek a varjak

*

fagyott erdő-szív
olvad fel dögvész sereg
mohó gyomrában

*

fiadra gyűlő
éh marcangoló raja
delet rikácsol





pasztell:

törés a havon, lék a légző tájba
egy táguló luk, ahonnan a tél jön
nem néző szemmel bámul túl a végsőn
amíg ízét a varjúcsőr kivájja
hőveszteség, elpárállott az éjjel
lényed formája nem látszik a rajban
egy táguló lyuk, ahonnan a tél fúj
ágreccsenést, hogy egy utolsót jajdulj
az élet száradását csonka gallyban
törés a havon, lék a légző tájba
mohó rikoltó éhség tölti gyomrát
az élet él s én nem is haragszom rád
varjúsereglet, felzabáló lárma
nem néző szemmel bámul túl a végsőn
egy táguló lyuk szakadt be a tájba.





akrill (festékszóróval):

megtörések.
ahogy a levegőt a suhanó testek.
ahogy a fagy-dermedt ágvégek
pattognak a szárnyak kavarta levegőben.
a hófehér érintetlenséget ahogy
összedadogja a varjúlábnyom.
a csendet ahogy töri az éhük veszekedő
versenye.

megtörések.
a tekinteté. amely mért és értékelt
és éhségek tükre volt és -
most üres.
aztán ahogy a szemgödör üres.
az emészthetetlen irha.
természetes vagy testre szabott elviselése
üres.
ahogy a végén süppedni a csont marad.
egy hő egy lélegzetvétel
fosszíliája.

megtörések.
a raj eleganciája ahogy elfogy
hogy odaférj.
ahol az ízek jövendője
a mirelit állagú holnap kínálja magát.
ahogy megtörik a barátság a szerelem a
köztünk lüktető bármi ebben az éhségben
ahogy megtörik a mi és csak az én marad
akörül az én körül aki már nem is én.

megtörések egymásról foszló
rétegein át aki él
a fészek hőjében tojáshéjak
megtörése felé igyekszik.
az élet megtörés.
ne haragudj
a fagyba dermedt erdőre.