ráncos, eres kéz - egy pillanatra lerakja
a szakajtót, kötényébe törüli a kezét,
még ráér kiszaggatni a kenyeret, hadd
pihenjen a tészta - és kárálás kel szárnyra
hátul valamin abajognak a tyúkok, nézz oda
te gyerek mi zavarja üket.
ráncos, eres kéz - reggel igazított a terítőn
maga hímezte, árnyékba való vén vászon,
megöregedett, mint minden. idevaló
az öregasztalra, a verandára, hogy ne
a nyers deszkán puhuljon a könnyen
leütődő szilva.
ráncos, eres kéz - alkonyárnyak hűvös
lélegzetében. úgy vesz nagy levegőt,
ahogy a kelő cipó: szedd be magadba a lonc,
orgona, szél hordta gyümölcsérésszag
velejét - pedig nem kel. akárcsak a nap
nyugodni készül.
ráncos, eres kéz - látom az alkonyban
a képen kora őszi egész nap lekvárfőzése,
savanyítása, szemelés, magozás, héjalás után,
ahogy előreballag és ott folytatja a
dolgát, ahol a tyúkok miatt egy pillanatra
abbahagyta.
ráncos eres kéz
munkáló nyomát őrzöd
szakajtó alkony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése