engeded hogy
fény sekélye csak úgy
körülmossa a bokád
belegázolsz
nemtörődöm - mint aki nem
is érzi hova...
pedig régen te és én
tudtunk együtt jókat
pancsolni itt
most úgy teszel mint
aki unatkozik, mint
aki engem un
pedig elér most is a
kíváncsiságod
hullámverése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése