2015. május 14., csütörtök

Teljesség-átiratok (16.)


A mai átirat Nakamura Junichi: Hakusan szentélykörzet-sorozatával telik


Idő
Tapasztalod a napok és az évszakok váltakozását: ez a külső idő, melyet az óra egyenletes mozgásával mérhetsz. 


senki idejében
számolsz idegen fényt
mérhető semmit


Tapasztalod személyed testtelen tartalmainak változását: ez a belső idő, melyhez mérőeszközöd nincsen, a külső időhöz képest hol gyorsan, hol lassan múlik.


minden lépcsőfok
másként hosszú - lépésed
mérete míg tart


Belső idő játszódik le az állatban, növényben, ásványban is, ahogy változó jelenségeik a változatlan létezésre árnyék-csipkékként rávetődnek. 


mindenkinek saját
lépcsőfokjáró mércét
lép ki a fény


Az élettelen erők működésének egymásutánja: világfolyamat-idő.


szabatlan tered
minden ereje lüktet -
így folyik: telik


Az emberiség egyetemes áramának hullámzása: történelmi idő.


mindennek ideje van -
formáló formált
ösvénye formál


Ezek mind jelenség-idők, csak a változó és véges tünemények sorozatából alakulnak. Más természetű a teljes-idő, mely a változatlan, végtelen isteni működést tartalmazza. A világteremtés, világfolyamat és világvég a teljes-időben rejlik; a jelenség-időben a vég nem fog elérkezni soha, ahogy a teremtés nem történt benne semmikor és ahogy a létezés sem fér bele, csak annak számtalan keletkező-pusztuló megnyilvánulása. 


mindennek ideje van -
a teljes létezésnek
csak az van


A jelenség-idő minden percében egyformán jelen van a keletkezés, folytatódás, pusztulás, mint véges mása a végtelen teremtésnek, létezésnek, ítéletnek; de a teremtés, fönnmaradás, végítélet nincs meg benne. A jelenség-idő nem végtelen, még sincs kezdete és vége, akár a körnek. A teljes-időben a teremtés a kezdet, a fönnmaradás a közép s az ítélet a vég, s ezek éppúgy egybe esnek, ahogy a pontban egybeesik a plusz- és mínusz-végtelen s a kettő közti végtelen távolság. A teljes-idő, mit minden változatlan-végtelen, pont szerű; s a számtalan fajta jelenség-idő közelebbi vagy távolabbi körként övezi.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)


minden teljesség
mozdulatlanul telik
a középpontban



nyílásod sejti a teljes időt 
a dalod sieti a teljes időt 
örömöd elsieti a teljes időt
kínod késéles kési a teljes időt
van pont megteltél érzed a teljes időt
nincs pont most pont tagadod a teljes időt
megálltál öltél akarod másnak adod a teljes időt
megmoccansz futnál féled a teljes időt

kiszabatlan adagokban falnád teljes időd
kéjjel teli mernéd csurgásig teljes időd
túlcsordul ömlik dalba a teljes időd
formálnád önnön képedre teljes időd
formálnák mások magad árán teljes időd
egyedül nincs is nem is éled teljes időd

elmozdul - nem mozdul semmi ha teljes-idős
elmúlik - nem múlik semmi ha teljes-idős
éretlen nem rohad el semmi ha teljes-idős
úgy válnál kizuhannál - semmi ha teljes-idős

belekívántad magadat nincs ott kívánság nincs nincs 
minden csak idődben -
teljes-idő nem telsz - ott vagy most is körbedereng
ez a minden: az időtlen.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése