Rád hulló végtelen

hajló esteken át - 

keresem kutatom
a lába nyomát.

*

látszó végtelenen
csúszik meg hullik
verdes a szem

alvó távlata sem
tart egyensúlyt ha
lecsukva pihen

színén alvad a kép
szemlencséd tükrén
színe ha ég

látszó véged-igéd
csúszik meg zuhan el
percszakadék -

                nézz messze a távlatod ég-nagy
                sugaras ragyogó
                                        kék-üres ég vagy
                az árnya a tükrön, a pára -
                nézz messze ha van sincs
                                        létnek vége-határa


látszó végtelenen
csúszik meg hullik
verdes a szem

így hull körbe ma még -
nyugtával befogad tán
az időn
             túl is az ég