2014. június 8., vasárnap

verstestiséget




álmomban verset írtam.
nem voltam
elégedett vele, de valahogy
jól állt a vers a szavakon.
sőt - a szavak
túlhordtak magukon.

mintha a tartalom
lüktető törtsége volna
amit kerekre gyúr a forma.
nem öltözetként, inkább mint a lényeg
egyenrangú társa -

mintha megleltem volna
egyfajta verstestiséget.

nem rögzült, elszállt a
tápászkodás
tapogatódzása
közben. mintha nem volna
való a fényre. mintha
nem bírná
éber létem e másféle minta

nem bánnám, ha
efféle könnyed egy-test-és-lélek
töredékek
minden ébredésembe beleköltöznének.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése