2014. június 20., péntek

Felfénylő




frissen ölelten keltem
ma reggel - méregtelenített.
szeretem mikor a terhem
kedvesen a vállamra segíted.

eligazítod rajtam
a nap hátra levő részét.
és akkor is, ha közte baj van -
még szép.

fénylik rajtam a bőröd
nyoma. illatod létre lakkoz.
kár hogy a belső őröd
mindig nem enged magadhoz.

a reggel tőled változik
ébredő szagokban.
ahogy valami távozik
az elvetett magokban.

hiányzó kis hiány.
egészül helyén az éh is.
mint mikor a szél
csak szétfúj, szétvisz.

repül ami repült és
marad mi napoztat -
ölelsz, az ébredés
ma fénybe mosdat.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése