2014. február 13., csütörtök

Életben maradni

                                    Katona Tibinek, köszönettel


inspired: http://drazse57.blogspot.hu/2014/02/wall-street.html


"Annyiszor hallottam, életben maradni mindig csak más élete árán lehetett és lehet most is, és a mások halálából miránk maradt örömöket, bánatokat, szeretetet, türelmet, lelkifurdalást vagy gyűlölséget magunkkal hurcolva tudunk csak menni tovább. Zálogtárgy minden élet, tudjuk azt, másoktól, mások életéből megőrzésre kapott vagy éppen kikövetelt percek és órák, és néha, igazán szerencsétlen történelmi pillanatokban egész életek sora." (Izabella Jones)



ülök a helyemen a helyeden
mintha fejeden vénült kalap ül a fejemen:
ül az ajkamon a tőled kapott ige
és bárki fülében hidd el
tényleg ül
az életem helyeden az életedbe
így lényegül.

nem önként adtad át - a fájdalom
adatta át - és én sem önként adom
ha majd adom a tőled kapott igét
tovább ragozni annak ki
hibáim és hibád
mentén tovább finomítja
nyelvtanát

a tőled és tőlem megörökölt kalapban.
szakadtál és addigra már én is szakadtan
ládába téve létezem csak -
hacsak nem hiszünk a
megvénült igének
hogy lélegzet nélkül is tovább
liheg a lélek -

bizonytalan remény. ami biztos marad:
hogy átadom. ahogy te átadtad magad
a gondolatnak a szemem láttára többször
hogy könnyű volt az átadásod
megragadni:
így tudtál, így tudsz - így tudunk
a gondolatban életben maradni.





2 megjegyzés:

  1. :) Jó vers. Az idézett szövegben viszont elgépeltem egy szó: igazán szerencsétlen (!) történelmi pillanatokról akartam írni.

    VálaszTörlés