2016. szeptember 14., szerda

Vasárnap hajnal - slamverzió

Birtalan Zsoltnak





A Moszkva tér, a Széna tér, a Mammut és a Fény utcai piac fölött ott a Városmajori Park.
És a parkban ott ásít a templom. És a kapujában ott alszik egy pokrócba csavart
csöves. Most képzeld el! Hogy te vagy az a pap
aki misézni jön. Fiatal vagy. Még szinte lelkes.
De nem vagy hozzászokva, hogy ezen a vidéken
a templom kapujából egy hajléktalant emelgess.

Mindjárt jönnek a kerület díszhívei, a szépen öltözött
nyáj - jönnek az álnokok és ülnökök
kosztüm, öltöny, nyakkendő, a bűnt suttogó merev kéj
mindjárt jön a sok vasárnapnak kiöltözött... 'keresztény -
jönnek a hinni...? látni gyarló díszvakok
nem várható el hogy elviseljék
hogy bárki elviselje ezt az emberdögszagot...

el kéne zavarni. Hé, te! Kelj fel és menj Isten hírivel!
Itt mindenki a maga keresztje ácsa,
a te dolgod mit hoztál és mit viszel
a végső fényig, a csodálkozásba:
tisztázni kell itt, hogy kire irányul a felebaráti szeretet
menekülj tovább a társadalomból, amelyik magából kivetett!
Akár a háborúból szökő éh ahogyan jönne
hanyatt feküdt a házfal, eltört a szilvafa
fegyver dörög. az éj sem burkol be a csöndbe
rémülettől bolyhos a honi éjszaka -
menekülj. Mint aki földre rogyván fölkél és újra lépked
cipel családot úszik, a tengerbe fullad
vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet
és hiába sír imát akármiféle Úrnak -
az otthona fölött már csak a perzselt szél forog
menekülj e világból ahogy a vándorok
ahova akarsz. Csak ne ide,
itt mindjárt áldozunk az Úrnak -

de hisz Vasárnap van, egész évben karácsony -
az ima ideje van, úrnap...

Hogy lehetne? Hogyan zavarjam? A lélektestre kent sár...
És nem a templom, Istenháza az utolsó mentsvár?
be kéne hívni. Leültetni a hívek közé. Hisz lélek!
Mutassa meg, milyen közel van hozzánk az ítélet...

A kedves gondok ünnepén, úgy, mintha karácsony...
hátha túllátunk vele a gyűlölet-rácson
vessen árnyékot az áldozókra, a keresztre...
hisz ugyanaz, mint aki oda van felszegezve -



Jézus tegnap körtét vacsorázott
kiválogatta a félig rohadtat -
köré ömlött az est, Városmajor,
a Fény utcai fény, szombat, piacnap -

Jé tegnap sem érezte a bűzét
ez ilyen, az ember nem érzi magát -
de rémlett, mitől értelmes a kérdés:
a verőfényben minek a kabát?

Nincs válasza. A szája odva mélyén
még összeszorul néhány árva fog
rághatatlan szavakat szivárog:
"mindegy, én ma úgyis rábaszok".

Október van. Hűlő hajnalok:
magába omló szakadék az élet -
jót akarsz, de tényleg jót akarsz?
Kérj kétdekás körteálmot Jének.

Este volt és enyhe hasmenéssel
kenődik a "rá se szarni se" -
vasárnap van.
                       Hé te! Jézus! ébredj.
Mindjárt kezdődik a szentmise.



4 megjegyzés: