2014. december 28., vasárnap

Beszélgetés, méltatlan (3.)

                                                         hard-kier. hátrahagyott versek

                                                         néha úgy érzem, mégis magyarázatra szorul, 
                                                         mit és miért csinálok; 
                                                         nem átírás, vagy pontosítás ez, 
                                                         hanem a magam tükre, 
                                                         ha az övébe nézek



Csajka Gábor Cyprian

3.

nem felejtettem el semmit, még
az eltartó gyávaságaidat is
szeretem, tiszta, józan hasadon
a kaszabolást; téged egy százéves
csecsemő hágdos, én a vén
halál lányát nyalom
ki-ki a maga bőrén át forgat
odavaló szennyet
szorgalmat; "vagy még?"
vagyok



shizoo

3.

ha eszembe jutsz, legtöbbször
nem nézek oda; feszélyez a
ragaszkodásod a kettőnk egyforma
balesetéhez; nem tudom ki
nyal beléd; a szádba, szádra bizony-
nyal nem veszel; lehet, a férgek
ótvarát borzongod a bőröm alá
oda való szennyem
ha eszedbe jutok és nem
nézel félre



(ingyen haiku:)

"vagy még?" vagyok. a
kérdés, amit és sosem 
tennék fel neki.





1 megjegyzés:

  1. ... a válasz, amit nekem
    soha nem válaszolna.

    (így már tanka)

    VálaszTörlés