Kilencvenkét éve sírt fel
- akkor még - artikulátlan.
Látta a város verdesni súlyos
kitölthetetlen lódenkabátban.
Látták a házak és a bűnök
ablakok amiken sorra kinézett.
Lépteivel szögeket vert be
szögeket vert be a szívének.
Egy szál pislákoló gyertya
lobogó lángját melengette.
Elveszett évek rabruhájában
hiányos volt az ég felette.
Emelte folyton elvihetetlen
fekete súlyát az idejébe.
Mérgek füstölgő, bodrozódó
szögeit verte a szívébe.
Kilencvenkét éve sírt fel
lapozgatom benne a példát.
Hogyan bocsátja, hova szárnyal
meddig zuhan benne a vérvád.
Hogyan bocsásson meg a síró
könnye kivájt erezetének.
Uram. Építs szívünkben házat
szögekkel általvert szívének.
Ez a "vérvád" az utolsó versszakban némileg magyarázatra szorul - mint kiderült. Nos valóban meglehetősen kinyitottam az értelmét, amikor az "emberáldozat" értelmében használom, főleg mivel itt az önmagát vádoló áldozza magát - hiába. De szerettem volna, ha belehallatszik a KZ láger - mint a történelmi gyökerű üldöztetés újabb kori változata is.
VálaszTörlésMivel magyarázatra szorult, nem biztos, hogy így hagyom.
Ezt Magyarországon ennél sokkal konkrétabb jelentés foglalja, a tiszaeszlári. Éppúgy ellehetetleníti a köznyelvi használatát, min a '45 utáni németben a Führerét.
VálaszTörlésEzért írtam, amit, hogy nagy eséllyel nem marad így.
VálaszTörlésBár vitázhatnánk ezen. Mondhatnám, hogy a példád nem azonos rangú. Mondhatnám, hogy hiszen a zsidók nyerték a pert - olyan segítséggel, mint Eötvös Károly; s ha magyarra nyugodtan mondható, hogy a vereségei dicsőségesek, a zsidóra e mintára mondhatnám: a győzelmei sérelmekként élnek benne. Nem mondom - a gázkamrák visszfényében minden sérelem oda vezető útnak tűnik, és nem győzelemnek. Mondhatnám: vérváddal illettek a kezdetekben keresztény közösségeket is. De nem mondom.
Amit mondok: hogyan bocsájtja (hogyan engedné el), hova szárnyal (mert az előítélet benne is nyakon csíphető, ő sem vigyáz a rózsakertre) s meddig zuhan benne (azaz hogyan válik "én vétkemmé", gyalázatommá) a vérvád (a csoportot ítélőleg különböztető, lincshangulatba mártott előítélet).
De értem amit írsz. Ezért írtam, hogy inog - variációk fontolódnak bennem, csak meg kell találjam az azonos erejű képet.