2015. január 2., péntek

Álomháború





nyomott a reggel. az elmúló,
szétszivárgó sötét nyomja. oda bújik
a sötét, ahova tud. az ébredés
pókhálóját ahogy az arcodon
szétkened.

azt álmodtad, hogy valaki, akit
valójában nem becsültél, az ördög
anyja lesz - egy rítus során gyalázták
bele a magvat. egyenes szálú fekete
hajából fonják az eljövendő éjszakát.
öléből nem lüktet ritmusra vér -
egyszerre árad ki a bestiával.

azt álmodtad, hogy menthetetlen.
és mindenkinek jobb volna, ha
elásnád. miért álmodsz ilyeneket?
miért te kapod a feladatot,
párafoszlány? szétkened a bőrödön
az álom sötétjét. mindenhova jut.

nyomott a reggel. ezt a háborút
nem vívod. és azért mondod el,
ha tényleg eljön, mentsd a bőröd
ezzel a parancsmegtagadással?

nyomott a reggel. senkit
nem akarsz. ölni, se ásni. nem
lehet megóvni az egyszer
már meggyalázott ébredést.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése