2017. április 6., csütörtök

Rácsodálkozás: Kawase Hasui (1.)


Heirinji Temple, Nobidome, Saitama by Kawase Hasui, 1952 




Provokálja a csended
a percet
belekiabáló szín?


*


Fényfolt a csended:
ág-vetett,
szélfútta, változékony? 


*


Ugyanúgy más minden nap.
Csak lélegezd be.
Csak lélegezd ki.









2017. április 5., szerda

Beszélgetés térképetájon






Kovács András Ferenc:
Senkiföldrajz

megszokható a hosszútávfutó fák
ütemes kék lihegése
a gladiátori menny dróthálója
mögött elhessenő pusztaságon
a vak szél
lebegő lantjátéka a póznasoron
győzedelmes csatavesztéskor
az örökösen átmeneti
az átmenetileg örökölhető
szó fegyverszünetében
megszokható a szellem
marathóni magánya
a homloklebeny surranó
árnyéka balhitek sarában
a menekülő
hátsóudvarok történelme
a fellobogózott roncstelepek
a temetők hadiüzenete
a kövek kitelepítése
a holtak száműzetése
megszokható hősi haláluk
a feledés provinciáiban
a sírkertek belháborújában
hol minden moccanó kavics
megdöntött forradalmi sztélé
a fogadalmak senkiföldjén
eszmék senkiföldrajzában
az ígérgetések földjén
hatalmi hegyvízrajzban
ismeretlen partszakaszokon
megszokható az ország
a hatalom a dicsőség
a felszámolt bakterházak
kutyaólak tyúkketrecek
az eltűntnek nyilvánított
végállomások emlékművei
a semmisnek nyilvánított
szabadság menetrendjei
az agylabirintusban a tudat
önkéntes zúzdáiban
megszokható az önkéntelen
táj törlődése
az önkény senkiföldrajzában
a beomlott alagutak
a váratlan váltók
a könyörtelen megváltók
egymást felváltó szobrok istenek
egyetlenegy bevált talapzaton
cserélt reklámok és röpiratok
megszokható törvények
színeváltozása
vasúti szabályzatok
mennybemenetele
az elaknásított emlékezetből
kihajolni veszélyes
elhajolni veszélyes meghajolni
ajánlott igazságosság
áldozatkészség sigsögságség
kokárdás szemétkonténerek
honvédelmi parádéján
drótháló mögött a szó
fegyverszünetében
lélekszakadtig
hány idegen diadalból
hány ismerős vereségbe
fák szelek holtak utazók
a senkiföldrajzban
az örökösen átmeneti
az átmenetileg örökíthető
két lábon járó néma apokalipszis
megszokható



shizoo
Térképetáj

megszoktuk a gondráncfelhőzet
savas lecsapódását a szavakba -
a sztratoszféráig érő szájszagot -
fáink csonkolt végtagú hadirokkantak
egy félig kiásott arénagödörben -
az örökölt fegyverszünetet
békének hívjuk -
ajkat sebző igék
kiejtésével játszunk társast
egy szabály tekintetében flexibilis
gazdálkodjokosanban
egymás csereszabatos
szkeletonját fojtogatva az
egyetlen dobás hatosa felett -
megszoktuk a menekülést
a saját főneveink elől is
a visszahulló szavas esőben
alvó szegek rozsdásodását -
megszoktuk hogy ez itt
baromfiudvar ahol hétről hétre random
torkokat nyiszálnak a visszaálmodott
disznótoros egykori gazdák -
megszoktuk a beázó tetőt
a kutyaólat a csirkeszarszag
melléknévvé ázott diadalát -
ez itt térképetáj eltévedésben -
megszoktuk az örökös újratervezést -
a provincianyelven
átnevezett utcatáblák helyett
megszoktuk a megszokott nevek
akcentusát a gépi ajkakon -
megszoktuk az országot amely
hatalom és dicsőség tekintetében
egy vaktérképen hátrál -
megszoktuk az önkéntelen táj
törlődését az önkény 
senkiföldrajzában -
megszoktuk hogy visszanevezik
az emlékezetpolitikát
jövővízióvá -
derékban meghajoltunk és
felemelt ökleink így lettek paták -
egy puszta dátum kokárdás
pusztaságán sípol a tüdőnk
lélekszakadtig -
dobogjunk legalább patársaim
szívdobogjunk -
megszoktuk térképetájon
örökös eltévedésben a
szabályokra hasonlító önkény
önkényesre hasonlító
gránittalapzatát
ellepő tökmindegykiket -
fel se nézz csak dobogj a patáddal -
apokalipszis önkéntes lovasa
átmenetileg örökre
drótháló mögött -
megszoktuk
nem kell megszokni újra









2017. április 4., kedd

egyszerű lélek

csupa kisbetűvel






megint a megszégyenülésről álmodtam
szerintem valami dicsőség kerülget -
előbb-utóbb utoléri a
hazug embert

most egy szállodában fénylettem
hamisan - tehát helyénvalóan,
akár a csicsás átmeneti szállások
aranyozása a maradék békeidőben,
olyan hamis nyakék
voltam a társaság nyakán

persze megint észrevette mindenki
de így szerettek
egy egyszerű, szerethető,
konvencionális,
veszélytelen hazugság voltam,
lelepleződni is
olyan jámbor módon volt kellemetlen

valamit szeretnék elfelejteni
de nem megy:
megint a megszégyenülésről álmodtam,
tehát valami dicsőség kerülget
amiért aztán majd
szégyellhetem magam







2017. április 3., hétfő

Hangminták (26.)







amikor a nap szól hozzád
akkor hallgass -
a mozdulatban
akkora rend simogat
olyan gigász -
légtengerfenéken kis maszat
moszat

hallgasd a napot.


*


mikor a nap rajzol ki
észreveszed a
kiterjedésed

mikor kirajzolódsz
könnyebben vagy teremtmény
mint növekmény

mikor a nap kirajzol
árnyékot vetsz -
de soha nem nő ki...


*


amikor a nap simogat
akkor egy védett rezervátum
mélységében ér hozzád

a rétegek teljes nehézkedése
alá való vagy
enélkül
teljes fényével nehezedne rád

ha a tenyerébe venne
elporlasztana

ujjbeggyel ér hozzád
rétegek teljes nehézkedésén át
a másféle teher.


*


egy reggel meglátott a nap
és te elpirultál.


*


nagyon vártad ezt a teljes
kitettséget

de néhány áldott nap után
nem bánnád, ha a
kilégzett élő pára
összevonná kicsit a szemöldökét

nem jó egyfolytában
a teremtő lelkiismeret
figyelmében
ragyogni.


*


engedd el magad

minden gondolat
szétzilálódik
amikor a
csukott szemhéj
alá is

a fejedben is
odaéget.







2017. április 2., vasárnap

Beszélgetés, válaszra kérdéssel







Hegedűs Gyöngyi
csónak alulnézetből

talán, mert itt nincsenek
hegyek, és dombok,
nasztaszja filippovna, másképp látom a felnövekvésem.
ha régen azt hittem, fehér falak
közt nőttem fel, most hirtelen úgy látom,
csak a fehér csupaszodott körülöttem az égig,

s én a víz mélye maradtam, mint minden magzat,

a halat formázó ívek a mennyezeten,
valójában szálkás bordázatú csónak alulnézetből,
üres metszéshalmaz,
s az ívekhez tartozó körök:
isten és ember,
belevesznek a böjti fény árterébe.

(Szeged, 2017 március 31.)





shizoo:
nézetből

fuldokoltál vagy
cikázva úsztál vízéggömb-
végtelenben?








Zen-fotók: Kiss Marianna (26.)











múlandó jelenségek
közt bujkálsz -
elcsípett fényre nyílt szem


*


amibe olvadnál
neked könyörög:
"vigyél el magaddal"










2017. április 1., szombat

Sziklarajzok

Sasáé


képek: Sasa Gyökér





Elkopó kőarc
fölött a kophatatlan ég -
morzsolj, vigyél szél.












Közeli ágak
távoli sziklák - mind
magán túl mutat: fel.


*


Kő súlya köt a
növekedésbe -
nélküle felzuhannánk.


*


Párakakas kapirgál
a kő közt. Sziklát
morzsol a gyökér.



  




Hármasoltár szénaillatban






úgy ragadoznék de neked
nem foltozom össze ezt a reggelt
a kilencedikig ér az elvágott
élettenger szaga

fűhullámok sikoltanak
hívjuk hiábahalálnak ha
nem itatja fel a kasza könnyét
senki állattal ez a vértócsa ébredés
úgy ragadoznék de a szándékhoz
így kevés lesz a megvalósítás

egy étkezésnyi törmelék
az elszáradó fényben
élettenger szaga elvágólag
nevezzük inkább
haláltengernek



***



boldogok az érzelmi szegények
mert nekik terül el az ölek országa
már megint a szélbe szóródsz
mentséget keresni
hülye kis pollen

hiszen tavasz van
úgyis megtapadsz egy vékony szirmú
érzékeny virágon
termésbe gyűröd a kelyhét

senki nem itatja fel a kasza könnyét
ez egy helytelenül használt
példamondat
egy senki által nem becsült
és mégsem becstelen
természetnyelvtankönyvben



***



a kivihetetlenségig szomorú voltál
de holnap reggel megpörget a menetszél
és ennyi elég lesz
hogy megint ne elvágólag ébredj
mindenkinek megvan a maga drogja
a vadászathoz sem érzéketlenség kell
hanem érzék -

nem foltozom össze ezt a reggelt
a kiboruló véredénnyel
elviselem a közelséged fűillatát
ahogyan egy másnapos tévelygés hazafelé
olyan szomorú a levágott illanás
ami belőled árad

holnaptól úgy szeretlek
mint akit valahonnan
leamputáltak