Rózsafüzér

Nagyanyám rózsafüzére lóg az asztalom felett
egy érintés nyomát őrzöm rajta
szelíd tárgy - magától nem akar semmit
nem akar többet annál, mint amit jelent:
a testtel is fohászkodó imát.

Egy érintés nyomát őrzöm rajta
a testem nem a kövek görgetésével imádkozik
vagy nem ezeknek a köveknek
hegyre görgetésével -

Ez egy szelíd tárgy: nem éles, nem hegyes
a köveit nem dörgölték fegyverré rajta
elviseli hogy egy érintés
emlékének hordozójaként őrizgetem.

Nagyanyám rózsafüzére lóg az asztalom felett
egy érintés nyomát őrzöm rajta
amit neki jelentett: a testtel is fohászkodó imát.
Szelíd tárgy - magától nem akar semmit
nem akar többet annál, mint amit
nekem jelent.

Szégyellem magam helyettetek
ha az őseitek hite által
érintése által csiszolt kővel
ha a legszentebb szóval is csak
átkozódni vagytok képesek!

Veled

veled vetkőzöm le az éhet
hogy ne sziszegjenek körbe a szelek
kontrasztban a zuhogó fénnyel
mégis - a kontraszt ugyanazt jelenti:
éhesek vagyunk és
amíg éhesek vagyunk visszajövünk
ide, szélsuttogásba és
szivárgó fénybe
valaki más terített asztalára -
jó lenne látni, ki az a valaki más
aki minket tekint az éhe
fűszerezett áldozatának -

veled vetkőzöm le az éhet
este - hogy aztán reggel magunkra igazgassuk
egy napra jó lesz még ruhát -
nem akarsz semmi mást tőlem
csak ezt az éhet
amíg éhes rád valaki addig létezel -
ez majdnem ugyanazt jelenti
mint amikor a párnád hajlatába suttogom:
amíg éhes vagyok rád
addig létezem.

veled vetkőzöm le az éhet
és amikor éppen mind a ketten
elteltünk a másik szeretetével
máshol vagyunk -
egy dimenzióban ahol az éhség
sem bennünk
sem a ránk terített fényben
sem libabőr csókos huzatban
sem a ránk mosolygó istenek tekintetében
nem létezik -
veled vetkőzöm le az éhet
egyszer le kéne vetkőznünk igazán.

és nem úgy ahogy a csontok
emlékeznek az utolsó
légből harapott falatokra.

Zen-fotók: Sárosi Ervin (25.)

elfátyolozott

vízjárta égre ragyog

a felkelő nap

*

kaptál egy kócos

hajba túró érintést

az őszi dacból 

szösszenet

csak úgy (különben)
nem különb. külön sem.
csak olykor úgy kerek
mint a gömb:
nemcsak vetület
de ki is tölt egy térrészletet.

csak úgy (különben)
nem különb. de jól van.
ha a szemedben sótlan -
nem járt a szádban:
nem tudhatod, az íze
milyen hiány avagy miben hibátlan.

csak úgy (különben)
nem különb. de játszik.
vagy csak játszik:
oly komoly.
pályát virágzik
az ajkain egy rejtőző mosoly.

csak úgy (különben)
nem különb. külön sem.
amolyan kétnapos leves
sós, paprikás:
nagyi főzte
módon marad különleges.

Szelektált magvak

Időnként elképzelt
interjúkérdésekre fogalmazok
válaszokat előre a fejemben -
eddig még mindig
sikerült ilyenkor kiröhögnöm magam.

Hiszen a a válaszok úgyis
madáretetőből kisodort,
elpotyogtatott magok,
amiket a cinkéknek tettünk ki ugyan,
de nekik nem ízlik -
kisodort potyadékok az elképzelt válaszaim,
szemét az erkély linóleumpadlóján.

Úgyis a galambok csipegetik fel
amikor nem vagyunk itthon,
hiába zavarjuk el őket amúgy,
mert amúgy mindent mindig összeszarnak.

Időnként elképzelt
interjúkérdésekre fogalmazok
válaszokat előre a fejemben -
de úgyse az kérdez és nem azt amit elképzeltem;
úgysem dönthetem el, ki kapja
a kitett magvakat.

Még jó, hogy még sikerül
legalább kiröhögnöm magam ezért.

Tócsák

Szerdahelyi Péter fényképei

bármerre nézz

ott színlik a világ -

míg meg nem töröd tükrét

a nedvesség éltet

és ami él: meghal -

mind felszáradunk

*

nincs léted mércéjén

külön jelzés a szépre -

de lásd és éld.

Történelemlecke tanácstalansággal

Kép: Forbes Magazin

aztán megkértük a saját
erőszakos barmainkat hogy
védjenek meg a szomszéd
erőszakos barmaitól -

még azt is elhittük nekik hogy
a szomszédot csak úgy legyakni
nem bűn -

hulljon a férgese.

de aztán a tolvajaink kilopták
a zsebükből a kamra kulcsát

jelenleg is őrzik - talán ezért
hisszük egy ideje azt hogy
egymást ügyesen kifosztani
nem bűn:

nincs semmije - annyit is ér.


még nem látszik ki jön -
kit hívunk majd a legközelebb
elitnek.

Zen-fotók: Stekovics Gáspár (40.)

érintés marta

szélét simogasd végig -

miattunk csorba...