Teljesség-átiratok (25.)

Az "Instagram-menekült" - kis médiatükör, olvassátok el, kell a teljes képhez

A sors

Cserélnél-e sorsot valakivel?

Szeretnél gazdag lenni? A milliárdossal elcserélnéd vagyonodat, de nem a sorsodat. Szeretnél népboldogító lenni? A királlyal, vagy népvezérrel elcserélnéd hatalmadat, de nem a sorsodat. Szeretnél szent lenni? A szenttel elcserélnéd fejlettségi állapotodat, de nem a sorsodat.

Mindenki csak a saját sorsát bírja elviselni; a másé alatt összeesne. A sors mindenkinek az egyedül-megfelelő táplálékot nyújtja; de aki nem tud minden zamatot egyformán kedvelni, az egyik ételt elégedetten csámcsogja, másiktól émelyeg; s egyik ételt azért emészti nehezen, mert mohón habzsolja, másikat azért, mert kiköpni kívánná.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

lehet igazat

hazudni - álságból szőtt

műsors látszatát

színész játszik a léttel

létet játszik az átélés

fájdalmat játszik az átélés

látszik az át-élés

beleélés létbe a sorsba

nézd mese ez mese minden

minden igazat hazudik

nem látszik a fátyoltól a szem

nem látszik a szemtől a lélek

nem látszik - játszik a fénnyel

gonoszat játszik a benned

rezonáló részvéttel.

színész vagy, játszol a léttel

szavaiddal szerepet élesztesz

részvételt játszik az átélés

látszik a félelem ez jó

beleélés villants tükröt - az

összkép megfelelő

minden igazat hazudik?

nem látszik a fényben a részvét?

nem látszik az éjben az árnyék?

játszik hamisod igazat, vagy

nem játszik igazad

hamisat?

***

megölnek a képek. ami szaggatná

szövi gyűrt érzeteinkre a megkötöző hálót.

van a sors, mindenki saját ízt szenved -

hogy látod a másik létét? hogy a magadét?

fogy a magadé megadásod ropogós íze

ráng harapódik a médiaszájban vagy

gyűlik tartósított íz mint kamrában a

savanyú vagy a lekvár -

fogy a magadé. hiteled fogy. nincs

hova szólni a szó elszáll pernye az

írás. photoshoppolt képen stoppol

shoppol a szörnyeteg életlenség -

ez az élet? hazudunk reggel és

hazudunk este saját ízt képes

képtelenül? igen. ez van.

mindenki csak ez egyként rá

mért sorsot viseli - de ez itt nem

látszik. néma halak testsíró úszásaiban

madarak rekedésében vadak éles 

ágreccsentő szívritmuskihagyásában

sem lakozik más. ehetetlen

műsorsok látszata lettünk.

Híreket mondunk

úgy érzem, elfogy a levegő
úgy érzem, lankad a figyelem
borzalom őre a reggel
csend a jelem

nőt látok, mézkő ragyogás
úgy csillan, sztárlét a fotón
képernyő síkja a háza
vágyakozom -

két cikkel később a halál
várandóst ölnek imaként valakik
úgy hiszik, így jó ha teszik, bennük a
buzgalom így lakozik -

édes kis sárga plüssfigurák
csetlenek át mozivászon-tereken
rákíván bárki gyerek, de
én is szeretem -

két képpel később menekült,
nincshonnan nincshova télak
sorsában szűköl a világ, innen is el-
foszló szökevényrab -

úgy érzem, elfogy a levegő
úgy érzem, elfog a szégyen
borzalom őre a reggel
folt a reményen

Tanulmányút

Távlat, Teremtőm!

Nem jutok oda úgysem -

de oda tartok?

Benne lakom a

megfoghatatlan, teljes

parttalanságban.

Kiragyog határaim

közül is felfénylő

végtelened.

Felhővágta

kép: Pascal Champion

ceruzával:
látsz bele, gyermek



tussal:
belelátsz - mindegyik
látvány (félrehúzod
vagy sem) csak fátyol



pasztell:
nyár vastagja - szeled alkony
hűlő pitéjét. ízlik a tópart -
nem baj ha nem kap a hal
te csak úgy vagy, móló tart

láblóbálás és blökiheverészés,
jó ez az íz, így ahogy... és kész.

nyár vastagja - állókép rohanó
pára, a távlat hú-mekkorasága
idemorran, zivatar vagy sem,
képet ízlel a látvány magasába

a szem, ráízlel a párahabokra
levegőben lebegő-rohanó lovasokra.

csak látszat mind - nyár vastag
remegése a távoli nádas
tetején, fény-íz játéka a vízen:
mégis az egyetlen kérdésre-a-válasz;

látszat te is - és? vízen ellebegő
fényben lassul,
                  míg végre megáll az idő.

Megadásig

ó. hát háboru bennem. nem kettős
de legalább hetedikfoku sejtés.
szétjárt út. árkolt-gödrös a bőröm
frontvonal ahol elférsz.

szagmintát hagytál rajtam. mint a
kutyák. érintésjelölésed is árok.
ó. hát háboru bennem. ez a sír
jelöletlen. ahonnan ahol hazajárok.

hurcollak. seb. jelölő fognyom a
sanda időben. elvitatott birtokod. én.
bombakráter tágult pórusaim
kis sós tócsával a hol közepén.

ó. hát háboru rajtam. drótot húz
birtoklást vicsorog csókod. a másik
mintáját keresi. ahonnan az ösvényt
az egyetlen gyávult megadásig.

Bűvölő mesék

                                                                                                         Mijazaki Hajao-nak

feltornyosul - lásd

a kastély valójában

akárhol lehet

olykor elég egy

szempár felhajtóereje -

 visszarepít

mindig az a

szellem nyűgöz

akit űzöl - míg te a többit

vágy repüléséből

repülésvágy berreg -

lélekkel tartod

szolgálat mélyén

fürdik tízezer isten

egy palotádban

feltornyosul - lásd

lassú robbanását:

hogy nő meg a lélek

Az ukijo-e stílusú rajongói poszterek után egy rajongói videó:

inspiráció: az aeonflux.blog.hu-ról

Gyűr-kő

kép innen

Gyürkőzzünk neki hát. Menni fog.

Nélkülünk nincs üres tér amit belakj.

Nélkülünk nincs üres lap amire térj.

Nélkülünk nincs kéj amire rálapulj.

Nélkülünk nincs fény az esti kéjben.

Mi vagyunk a dolgok bérléterhozói.

Gyürkőzzünk neki, amit más kitalált.

Öntsük formába az összes űrt.

Kitalálható volt, tehát kitölthető.

Kitölthető lett akár az üres lap.

Akár az üres kéj amire rálapulsz.

Kitölti a fény az üres bőr ráncait.

Gyürközzünk neki. Kész öröm lesz.

Odaadni magunk. Az odaadásunk.

Űrnek. Panelkockanyugnyi urnahely.

Üres. Tehát jól kitölthető velünk.

Akár az üres kéj amire rálapulsz.

Gyürkőzz neki. Hétfő vár. A munka.

Zen-fotók: Kiss Marianna (3.)

sárkánybélmintás

járatot éhez körétek

az alagút