Kedves követők, olvasók, drága barátaim!
Az Irodalmi szabad rablás blog a mai nappal bezár.
Ebben a bejegyzésben elolvashatjátok, miért.
akit továbbra is érdekel, min ügyködök, kövesse, olvassa a
U.i.: Időközben (január 31. van) megszületett a vers, ami méltóképpen zárhatja le ezt a blogot. Íme:
Díjakrul és Könyvekrül
Van egy díjam. Egy kevéssé ismert költő-író
nevét viseli. Megkaptam és kaptam vele egy könyvet.
Ettől még nem lettem költő.
Ugyanez a marginális kör, amely az országos
bolthálózatokból hiányzik, azóta
kiadott tőlem egy másikat is.
Megtiszteltetés és kirekesztődés -
a másodiktól sem lettem költővé.
Ti tennétek költővé, csak
nem láttok. Mert a megosztó
megosztó tartalomnak tekintve a betűim
oszthatatlanná tett.
Így lettem egy és oszthatatlan.
De még mindig nem vagyok költő.
Van egy díjam, két könyvem,
amit pár száz ember -
érted, párszázas ajánlat -
de a rokonaim, a barátaim és üzletfeleim
nem tesznek költővé.
Nem vagyok költő -
de tudod mit?
Ez most már maradjon is így.
nevét viseli. Megkaptam és kaptam vele egy könyvet.
Ettől még nem lettem költő.
Ugyanez a marginális kör, amely az országos
bolthálózatokból hiányzik, azóta
kiadott tőlem egy másikat is.
Megtiszteltetés és kirekesztődés -
a másodiktól sem lettem költővé.
Ti tennétek költővé, csak
nem láttok. Mert a megosztó
megosztó tartalomnak tekintve a betűim
oszthatatlanná tett.
Így lettem egy és oszthatatlan.
De még mindig nem vagyok költő.
Van egy díjam, két könyvem,
amit pár száz ember -
érted, párszázas ajánlat -
de a rokonaim, a barátaim és üzletfeleim
nem tesznek költővé.
Nem vagyok költő -
de tudod mit?
Ez most már maradjon is így.
shizoo
